A Human Papillomavirus, ismertebb nevén HPV egy elsősorban , de nem kizárólag nemi úton terjedő virus. Több, mint 130 féle HPV törzs ismert jelen pillanatban, de ezek közül csak néhányról igazolódott a rákkeltő (onkogen) működés. A virus az ún. lassú virusok csoportjába tartozik, melyekre az jellemző, hogy a fertőzést követő hetekben-hónapokban a virus örökítőanyaga az ún. virus-DNS bekerül, majd beintegrálódik a gazdaszervezet hámsejtjeinek DNS-ébe.
Testünket felépítő szövetek külvilágtól való elhatárolását különféle hámszövetek végzik, melyek anyaga és rétegződése dinamikus egyensúlyban van. A hám alaprétegében (basalis réteg) történő hámsejtosztódás eredményeképpen fiatal hámsejtek kerülnek a következő rétegbe, ezek különféle érési folyamatok kapcsán egyre felületesebb rétegekbe jutnak. Ezzel egyidőben az elöregedett hámsejtek elhalnak és leválnak. Az elöregedett hámsejtek távozása hámféleségenként változik: szarusodás után hámlanak le (bőr), vagy valamilyen váladékként távoznak (nyálkahártyák). A méhnyakhámsejtekbe integrálódott daganatkeltő (onkogen) virus-DNS tehát a folyamatos sejtosztódást mutató méhnyakhámsejtekkel együtt osztódik, szaporodik. Kedvezőtlen esetben ezek a virus DNS szakaszok (gének) aktiválódnak és átprogramozzák a hámsejt csaknem teljes működését.
Egyfelelől átállítja a sejt DNS- és fehérjekészítő biokémiai rendszereit virusgyártásra és ezzel töméntelen mennyiségű, új fertőzésre alkalmas HPV virus keletkezik, fertőzővé téve ezzel hordozóját. Ekkor a HPV fertőzött beteg fertőzővé válik. (Megjegyzés: ennek megfelelően nem minden HPV fertőzött beteg fertőző is egyben, de bármikor azzá válhat)
Másfelől elrontja, tönkreteszi a hámsejtek azon csodálatos működését, hogy azok a szükségesnek megfelelő ütemben osztódnak, rétegződnek, "tisztelik" egymás határait és létrehozzák a fent vázolt dinamikus egyensúllyal az adott testfelület izolását a külvilágtól. Ezek az "elrontott" hámsejtek egyre súlyosabb formában elfelejtik tisztelni a nekik kijelölt rétegeket (rétegződése felborul), később osztódásuk egyre kevésbé alkalmazkodik a szükséglethez, a dinamikus egyensúlyhoz, végül szabályozatlanul osztódó ráksejtté alakul.
Az előrehaladott méhnyakrák ma is nehezen, alig vagy nem gyógyítható.
A méhnyakrák csaknem minden korosztályban előfordulhat.
Napjainkban a méhnyakrák kialakulása megelőzhető.
Az elsődleges megelőzés (prevenció) a fertőzés kialakulását akadályozza meg. (HPV oltások)
A másodlagos prevenció a fertőzést és a sejtátprogramozást követő folyamatok megállítását és a rák kialakulásának megelőzését jelenti. (rendszeres rákszűrés)
ELSŐDLEGES PREVENCIÓ
Néhány éve Magyarországon is hozzáférhetővé váltak bizonyos HPV törzsek ellen kifejlesztett oltások. Ezek a gazdaszervezetben erős immunválaszt hoznak létre a virusok egyes alkotóelemeivel szemben, így a szervezetbe került onkogen virusok elpusztulnak, mielőtt integrálódhatnának a méhnyakhámsejt DNS-be. Az oltások 12 - 40 év közötti korosztály számára javasolt elsősorban. Az oltóanyagok a méhnyakelváltozásokban leggyakrabban megfigyelt virustörzsek elleni immunitást hozzák létre. Tudni kell azonban, hogy ezek a virusok (HPV 16,18) a méhnyakrákok csak mintegy 85 %-ban vannak jelen, ugyanakkor 15 %-a az elváltozásoknak ismeretlen eredetű, vagy jóval ritkább onkogén törzsek által okozottak. Ennek megfelelően a beoltott nők számára sem válik fölöslegessé a rendszeres rákszűrés! (l. lejjebb). Újabb ismeret, hogy nem felesleges olyan páciensek oltása sem, akik már találkoztak a fenti onkogén virustörzsekkel, mert szerencsétlen módon a virussal történő fertőzés nem hoz létre megfelelő immunválaszt a virus ellen.
MÁSODLAGOS PREVENCIÓ
A kialakult fertőzés, majd a sejtek "átprogramozása", a dinamikus egyensúly felbomlása, végül ráksejtek megjelenése szerencsére viszonylag hosszú folyamat. Ez teszi lehetővé, hogy rendszeres rákszűréssel (ami valójában inkább "rákot megelőző állapotok szűrése" névvel lenne illetendő) a daganatot megelőző állapot időben felismerhető. A leggyorsabb ráksejtképződést figyelembevéve a nőgyógyászati rákszűrés évente egyszer javasolt, amennyiben egyéb hajlamosító tényező nincs. Amennyiben az adott rákszűrés eredménye negativ és a vizsgálat utáni napokban HPV infectio történik, a legkedvezőtlenebb esetben is egy év múlva csak valamilyen "hámnyugtalanság" (dysplasia) alakulhat ki, mely bizonyos műtéttel tökéletesen gyógyítható. (Conisatio - l. egy másik cikkben). Mindez teljes bizonyossággal nem mondható el két, vagy három évenként végzett szűrések esetén!
ÖSSZEFOGLALVA
elmondható, hogy a ma is rendkívül súlyos, gyakran gyógyíthatatlan, a betegnek hihetetlen fájdalmakat és elfogadhatatlan életminőséget okozó méhnyakrák napjainkban megelőzhető. Mint a legtöbb betegség esetén, a megelőzés lényegesen hatékonyabb. mint a kilakult daganat gyógyítása. Sajnálatos módon a megelőzés lehetőségeiről történő tömegtájékoztatás elégtelen, szinte megdöbbentő, hogy nőgyógyászati szakrendelőben megjelenő páciensek alig 15 %-a jár rendszeresen rákszűrésre és kevesebb, mint 5 %-a hallott már a HPV oltásokról!
