2009. november 12., csütörtök

Kedves Kollégák!

Bizonyára sokan használjátok a Varga Péter által írt, hajdanán (90-es évek) nagyon korszerű, de azóta meglehetősen elavult, „PÁCIENS” névre hallgató nőgyógyászati adminisztrációs szoftvert. A DOS alatt működő alkalmazás a maga idejében nagyon hasznos, jól kezelhető program volt, de a mai követelményeknek (OEP jelentés, vonalkódos receptírás, stb.) már nem felel meg. Ugyanakkor sokan nehezen szánják rá magukat, hogy egy fél élet munkájaként regisztrált 3-5 ezer páciens adatait átírogassák egy új, korszerű programba.
Nos, a jelen cikket ihlető programocska azoknak segít, akik áttérni szándékoznak a mai igényeket minden szempontból kielégítő GYNSYS Magánrendelői Adattárra, de nem szeretnék a Páciens adatbázis betegadatait manuálisan átírni a Gynsysbe. Ez a programocska ezt a gigászi feladatot egy gombnyomásra teljesíti: Feltelepített PÁCIENS és GYNSYS esetén a Páciens adatait gynsyskompatibilis adatbázisrendszerré konvertálja anélkül, hogy az eredeti adatbázisban kárt okozna.


A freeware letölthető honlapom Gynsys letöltési oldaláról: http://www.domotorijeno.hu/letoltes.php

2009. augusztus 25., kedd

Magánrendelő változás!






Tudom, ezt a felületet nem igazán reklámok, hírek és üzenőfalak céljaira hoztam létre, de jelen esetben kivételt teszek egy fontos szakmai hír közzététele céljából.





Magánrendelőm 2009. szeptember 1-én új telephelyre költözik.





Az új rendelő:





MOM PARK MEDICAL CENTER


Cím: 1123. Budapest, Alkotás u. 53.
(Mom Park Bevásárlóközpont, középső szint, Leroy Coffe-val szemben)


Telefon: 8874-333


Bejelentkezés rendje változatlan: hétköznap 8-20h a rendelő telefonszámán.


Rendelés ideje változatlan: KEDD du. 14h 30-tól bejelentkezés alapján.





Egyéb info a honlapomon, ill. a rendelő honlapján.





Várom kedves régi és új pácienseimet az új, csodálatosan felszerelt, könnyen megközelíthető nőgyógyászati magánrendelőmben.

2009. április 17., péntek

Szülésindítás, szülésprogramozás

Ez a két fogalom a köztudatban gyakran helytelenül jelenik meg. Általában csak a "szülésindítás" kifejezés ismert, de hibásan inkább a "programozás"-sal jellemezhető értelemben. Jelen cikkben megpróbálom e két, a mindennapi szülészeti gyakorlatban fontos és gyakran alkamazott eljárások fogalmát tisztázni.



Szülésindítás



A terhesség során jónéhány olyan állapot jöhet létre, amely vagy a magzat, vagy az anya, vagy mindkettő egészségére veszélyt jelentenek. A terhesgondozás egyik legfontosabb feladata ezen kóros állapotok időbeni felismerése és kezelése. Léteznek olyan kórfolyamatok, kóros állapotok, melyek gyógyszerekkel, vagy egyéb kezelésekkel nem, vagy nem kielégítően gyógyíthatók, vagy a tünetek, panaszok olyan mértékben fokzódnak, hogy további gyógyszeres kezeléstől megfelelő eredmény nem várható. Ezekben az esetekben a terhesség terminálása (befejezése) a magzat és/vagy az anya érdekében indokolt. Ilyen esetekben végzendő az ún. SZÜLÉSINDÍTÁS, amennyiben van remény természetes szülésre. A kóros állapotok miatt végzett szülésindítás esetében - ha nem eleve lehetetlen a hüvelyi szülés - az eljárás kedvezőtlen szülészeti státuszban is megkísérlendő. Sikertelenség esetén császármetszést végzünk.

Összefoglalva a SZÜLÉSINDÍTÁS egy orvosi ténykedés gyógyító/megelőző célzattal, lényegében függetlenül a szülészeti státusztól. A szülésindítás terminus előtt is elvégzendő, ha indokolt. Szülésindítások esetén a császármetszés valószínűsége általában jóval nagyobb az átlagnál.



Szülés programozása


A terhesség vége felé olyan, részben észrevétlen, részben kisebb-nagyobb panaszokat okozó folyamatok zajlanak a méhben és a méhszájban, aminek következtében a szülés megindulásakor általában már ún. "szülésérett méhszáj" található nőgyógyászati vizsgálat során. Sok sok kismama adatainak, vizsgálati leleteinek és a szülés lefolyásának elemzésével régen bebizonyosodott, hogy megfelelően szülésérett méhszáj és néhány egyéb feltétel teljesülése esetén a szülés minden vonatkozásban azonosan zajlik, ha "magától" indul meg a vajúdás, vagy ha bizonyos beavatkozás - általában a magaztburok megrepesztése - kapcsán indul meg a szülés. Ezért kerülhetett bevezetésre az ún. SZÜLÉS PROGRAMOZÁS. A szülés programozása egy kényelmi meggondolásból végzett beavatkozás, melyet minden esetben a kismama kér írásban. Ennek értelme, hogy nem váratlanul, esetleg kellemetlen helyzetben indul meg a szülés - pl. színházban, buszon elfolyik a magzatvíz, stb. -, hanem egy megbeszélt időben, tervezetten születhet meg a kisbaba. A szülés programozásának ugyanakkor komoly feltételei vannak:
- A terhesség legyen terminusban (+- legfeljebb 1 hét)
- Koponyavégű fekvés
- Megfelelő méhszáj státus
- Megfelelő helyzetben lévő magzati koponya.
- Összehúzódás képes (kontraktilis) méh
- Jó magzati állapot
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek és a kismama írásban kéri a szülés programozását, az szakmailag elfogadott és kivitelezhető. Ezekben az esetekben a császármetszés valószínűsége, továbbá bármely szövődmény valószínűsége NEM nagyobb a magától beinduló szülések esetéinél.


Összefoglalás:

A szülésindítás és a szülés programozás fogalmát sokan összekeverik. A szülésindítás egy orvosi beavatkozás a magzat és/vagy az anya egészségének megőrzése céljából, míg a szülés programozása kényelmi szempontok miatt történhet, de csak bizonyos szakmai feltételek maradéktalan teljesülése esetén és csak a kismama kérésére.

2009. március 9., hétfő

A HPV (Human Papilloma Virus) és a méhnyakrák. A megelőzés lehetőségei




A Human Papillomavirus, ismertebb nevén HPV egy elsősorban , de nem kizárólag nemi úton terjedő virus. Több, mint 130 féle HPV törzs ismert jelen pillanatban, de ezek közül csak néhányról igazolódott a rákkeltő (onkogen) működés. A virus az ún. lassú virusok csoportjába tartozik, melyekre az jellemző, hogy a fertőzést követő hetekben-hónapokban a virus örökítőanyaga az ún. virus-DNS bekerül, majd beintegrálódik a gazdaszervezet hámsejtjeinek DNS-ébe.

Testünket felépítő szövetek külvilágtól való elhatárolását különféle hámszövetek végzik, melyek anyaga és rétegződése dinamikus egyensúlyban van. A hám alaprétegében (basalis réteg) történő hámsejtosztódás eredményeképpen fiatal hámsejtek kerülnek a következő rétegbe, ezek különféle érési folyamatok kapcsán egyre felületesebb rétegekbe jutnak. Ezzel egyidőben az elöregedett hámsejtek elhalnak és leválnak. Az elöregedett hámsejtek távozása hámféleségenként változik: szarusodás után hámlanak le (bőr), vagy valamilyen váladékként távoznak (nyálkahártyák). A méhnyakhámsejtekbe integrálódott daganatkeltő (onkogen) virus-DNS tehát a folyamatos sejtosztódást mutató méhnyakhámsejtekkel együtt osztódik, szaporodik. Kedvezőtlen esetben ezek a virus DNS szakaszok (gének) aktiválódnak és átprogramozzák a hámsejt csaknem teljes működését.

Egyfelelől átállítja a sejt DNS- és fehérjekészítő biokémiai rendszereit virusgyártásra és ezzel töméntelen mennyiségű, új fertőzésre alkalmas HPV virus keletkezik, fertőzővé téve ezzel hordozóját. Ekkor a HPV fertőzött beteg fertőzővé válik. (Megjegyzés: ennek megfelelően nem minden HPV fertőzött beteg fertőző is egyben, de bármikor azzá válhat)

Másfelől elrontja, tönkreteszi a hámsejtek azon csodálatos működését, hogy azok a szükségesnek megfelelő ütemben osztódnak, rétegződnek, "tisztelik" egymás határait és létrehozzák a fent vázolt dinamikus egyensúllyal az adott testfelület izolását a külvilágtól. Ezek az "elrontott" hámsejtek egyre súlyosabb formában elfelejtik tisztelni a nekik kijelölt rétegeket (rétegződése felborul), később osztódásuk egyre kevésbé alkalmazkodik a szükséglethez, a dinamikus egyensúlyhoz, végül szabályozatlanul osztódó ráksejtté alakul.

Az előrehaladott méhnyakrák ma is nehezen, alig vagy nem gyógyítható.

A méhnyakrák csaknem minden korosztályban előfordulhat.

Napjainkban a méhnyakrák kialakulása megelőzhető.

Az elsődleges megelőzés (prevenció) a fertőzés kialakulását akadályozza meg. (HPV oltások)
A másodlagos prevenció a fertőzést és a sejtátprogramozást követő folyamatok megállítását és a rák kialakulásának megelőzését jelenti. (rendszeres rákszűrés)


ELSŐDLEGES PREVENCIÓ

Néhány éve Magyarországon is hozzáférhetővé váltak bizonyos HPV törzsek ellen kifejlesztett oltások. Ezek a gazdaszervezetben erős immunválaszt hoznak létre a virusok egyes alkotóelemeivel szemben, így a szervezetbe került onkogen virusok elpusztulnak, mielőtt integrálódhatnának a méhnyakhámsejt DNS-be. Az oltások 12 - 40 év közötti korosztály számára javasolt elsősorban. Az oltóanyagok a méhnyakelváltozásokban leggyakrabban megfigyelt virustörzsek elleni immunitást hozzák létre. Tudni kell azonban, hogy ezek a virusok (HPV 16,18) a méhnyakrákok csak mintegy 85 %-ban vannak jelen, ugyanakkor 15 %-a az elváltozásoknak ismeretlen eredetű, vagy jóval ritkább onkogén törzsek által okozottak. Ennek megfelelően a beoltott nők számára sem válik fölöslegessé a rendszeres rákszűrés! (l. lejjebb). Újabb ismeret, hogy nem felesleges olyan páciensek oltása sem, akik már találkoztak a fenti onkogén virustörzsekkel, mert szerencsétlen módon a virussal történő fertőzés nem hoz létre megfelelő immunválaszt a virus ellen.


MÁSODLAGOS PREVENCIÓ
A kialakult fertőzés, majd a sejtek "átprogramozása", a dinamikus egyensúly felbomlása, végül ráksejtek megjelenése szerencsére viszonylag hosszú folyamat. Ez teszi lehetővé, hogy rendszeres rákszűréssel (ami valójában inkább "rákot megelőző állapotok szűrése" névvel lenne illetendő) a daganatot megelőző állapot időben felismerhető. A leggyorsabb ráksejtképződést figyelembevéve a nőgyógyászati rákszűrés évente egyszer javasolt, amennyiben egyéb hajlamosító tényező nincs. Amennyiben az adott rákszűrés eredménye negativ és a vizsgálat utáni napokban HPV infectio történik, a legkedvezőtlenebb esetben is egy év múlva csak valamilyen "hámnyugtalanság" (dysplasia) alakulhat ki, mely bizonyos műtéttel tökéletesen gyógyítható. (Conisatio - l. egy másik cikkben). Mindez teljes bizonyossággal nem mondható el két, vagy három évenként végzett szűrések esetén!
ÖSSZEFOGLALVA
elmondható, hogy a ma is rendkívül súlyos, gyakran gyógyíthatatlan, a betegnek hihetetlen fájdalmakat és elfogadhatatlan életminőséget okozó méhnyakrák napjainkban megelőzhető. Mint a legtöbb betegség esetén, a megelőzés lényegesen hatékonyabb. mint a kilakult daganat gyógyítása. Sajnálatos módon a megelőzés lehetőségeiről történő tömegtájékoztatás elégtelen, szinte megdöbbentő, hogy nőgyógyászati szakrendelőben megjelenő páciensek alig 15 %-a jár rendszeresen rákszűrésre és kevesebb, mint 5 %-a hallott már a HPV oltásokról!